Kedves Márta, nagyon messziről, és nagyon egyoldalúan szemléli a dolgot. Nyilván vannak személyes felelősségek is a helyzetben, de az ön álláspontja szerint csak az. Ennél azért bonyolultabb a helyzet. Az ön általánosító megközelítésében minden szegény kocsmapultot támasztó, követelőző, markát tartó gonosz. Sokan gondolják így, mint ön. Sokan egyszerűsítik le ennyire a képet.
Sajnálom persze, de azt hiszem, nem tudjuk meggyőzni egymást. De még egyszer megkérdezném, a bűnbak-kiáltáson kívül milyen megoldási javaslatot lát az egy millió fölötti létminimum alatt élő, sok esetben szakképzetlen, munkanélküli, gyerekeket nevelő családok helyzetének a megváltoztatására?
Mert ez az “aki nem dolgozik ne is egyék” úttörő tanmese eléggé kivitelezhetetlennek látszik…vagyis hozna maga után valamit, de én pl. azért is dolgozom, hogy ez ne következzen be, és az ön munkával megteremtett élete is biztonságban legyen. Vagy van jobb javaslata?
↧
Szerző: L. Ritók Nóra
↧